Mi volt a probléma? Az Őrségben és Kőszegi-hegységben a speciális talaj, klimatikus viszonyok és a hagyományos gazdálkodási formák miatt a múlt század közepéig fennmaradtak a változatos erdei élőhelyek. Azonban a múlt század közepétől az egyházi és magántulajdonból, állami tulajdonba került erdők esetében a tarvágást és egy-egy fafajt előnybe helyező erdőgazdálkodás során az erdők átalakultak. Mindez ahhoz vezetett, hogy az erdők jelentős részét néhány faj alkotja és nagyrészt hiányoznak belőlük az úgynevezett elegyfafajok. Az elegyfafajok fontos láncszemei az egészséges erdei ökoszisztémának, számos védett állatfajnak szolgálnak táplálkozó és szaporodó helyéül.

Milyen megoldást alkalmaztunk? Az elegyetlen, többnyire néhány fafajból álló őrségi és kőszegi-hegység-belierdőkbe, mintegy 30 erdőrészletbe hiányzóelegyfafajokatés cserjéketültettünk, például hegyi szilt, hegyi juhart, rezgőnyarat, kislevelű hársat, lisztes berkenyét, madárcseresznyét. Az erdőrészletek egy részében az erdei ökoszisztéma számára kiemelten fontos területen, az erdőszegélyben valósult meg a telepítés. A mintegy 8 m szélességű szegélyekben a fentieken túl a következő fa- és cserjefajokat ültettük: zselnice meggy, bibircses nyír, szelídgesztenye,magaskőris, vadkörte, vörösgyűrű som, egybibés galagonya, fagyal, kutyabenge, kányabangita. A többi erdőrészletben a zárt állományon belül megnyíló lékekben, erdőfelújításokban került sor a telepítésre.


Nádasdi-fennsík | Lápok | Patakok | Holtfa | Ritka fafajok ültetése | Hangyaboly | Madár- és denevérodúk | Lágyszárú növények | Madárvédelem | Tavak