Mi volt a probléma? Az Őrségi Nemzeti Parkban az elmúlt évtizedekben a gazdálkodást akadályozó vizet a gazdálkodók levezették az erdőkből. Ennek okán és az elmúlt évtized aszályos időszaka miatt szinte valamennyi erdei vízállás kiszáradt az őrségi erdőkben. Megszűnésükkel olyan védett fajok állományai kerültek veszélybe, mint a fekete gólya, barna varangy, gyepi béka, alpesi gőte és az alpesi tarajosgőte. További problémát jelent, hogy az időszakonként rövid idő alatt lehullt nagy mennyiségű csapadék rendkívül gyorsan elfolyik, ezáltal az erdei talaj leromlik és a mesterségesen létrehozott vízelvezető csatornák tovább mélyülnek.

Milyen megoldást alkalmaztunk? A projekt segítségével 3 db kisvízállást hoztunk létre Szatta, Pankasz és Csörötnek települések térségében részben időszakos vízfolyások (csapadékvíz), részben pedig erdei patakok vízhozamára alapozva. Előbbiek olyan időszakos vízfolyások vízét tartják vissza, amelyekben csak az esőzések alkalmával találunk vizet, így vízi élőviláguk nincs. Az így mesterségesen kialakított egyenként 0,2 ha kiterjedésű állóvizek értékes élő, szaporodó és táplálkozóhelyként szolgálnak számos kétéltű, madár és emlősfaj számára. A lehullott csapadék jelentős részét visszatartják, így azok nem zúdulnak le azonnal, így az erdei talaj eróziója is lassulni fog.

Nádasdi-fennsík | Lápok | Patakok | Holtfa | Ritka fafajok ültetése | Hangyaboly | Madár- és denevérodúk | Lágyszárú növények | Madárvédelem | Tavak